Drámafigyelő
2017. november 8., szerda
2017. november 6., hétfő
W - TWO WORLDS
Műfaja: melodráma, fantasztikus,
romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2016
A történetről:
Történetünk
főhősei két, egymással párhuzamos világban élnek. A való világban él Yeon Joo, aki
orvosként keresi kenyerét, míg az apja által rajzolt "W" című
képregény fikciós világában létezik a férfi főszereplőnk, Kang Chul. Yeon Joo
apja egy napon úgy határoz, ideje befejezni az immár 10 éves múltra
visszatekintő manhwát, azzal a kis fordulattal, hogy megöli a főhőst, Kang Chult.
A lány azon kapja magát, hogy a manhwába kerül, pont annak a hotelnek a
tetejére, ahol éppen Kang Chul vérben úszva küzd az életéért. Yeon Joo megmenti
a fiú életét és a továbbiakban, az apja ajányszor megpróbálja megölni
képregényének hősét, lánya valahogy belekerül és megmenti az életét.
Véleményem: Annak ellenére, hogy voltak
részek, amelyek újra és újra meg kellett néznem, hogy megértsem, mi is történt,
azt kell, hogy mondjam, nagyon tetszett! Mikor elkezdtem a drámát, még csak
folyamatban volt a részek feltöltése, így nagyjából a tizedik résztől kezdve,
minden folytatásra vagy egy hetet kellett várnom. Minden egyes részét imádtam.
Volt benne minden, szerelem, tragédia, akció, thriller, izgalom, váratlan
fordulatok és ami kell. Még sosem láttam ehhez hasonló sorozatot, az ötlet
teljesen újnak tűnt és eredetinek, érdekesnek.
Annyi
problémám azért volt vele, hogy túl gyorsan alakult a szerelmi rész. Olyan
hamar lettek a körülmények miatt egy pár, hogy onnantól mintha a készítők úgy
tettek volna, mint ha valóban azok lennének. Egyszerűen az a hatalmas szerelem,
amit éreztek, számomra nem érkezhetett volna el olyan hamar.
Szereplők: (spoiler)
Kang Chul (Lee Jong-Suk):
Az már
önmagában egy plusz pont volt, hogy Lee Jong-Suk alapjáraton az egyik kedvenc
színészem, de a karaktere is tetszett. Egy srác, akinek az egész családját
megölik, de ahelyett, hogy feladná, annak szenteli életét, hogy megkeresse a
gyilkos és bosszút álljon. Nagyon tetszett a két hű barátja és egyben alkalmazottja,
akik végig kísérték őt mindenen, még ha szegény lány ki is esett a képből.
Mindenesetre
Kang Chul egyszerre volt okos, ravasz, talpraesett, szexi és humoros.
Oh Yeon-Joo (Han Hyo-Joo):
A kissé
szeleburdi, feledékeny doktornőt azonnal megkedveltem, főleg, ahogy a maga
módján próbálta megakadályozni Kang Chul a halálát. Vicces volt nézni, ahogyan
mindenféle eszközzel igyekezett visszajutni a saját világába a manhwából és
ennek érdekében akármit bevetett. Továbbá azt szerettem meg igazán a
karakterben, hogy maga elé helyezte a férfi érdekeit, inkább börtönben ült,
minthogy elmondja az igazat. Ettől igazabbnak tűntek az érzései.
Történet: 9/10
Szereplők/karakterek: 8/10
Zene: 7/10
BLOOD
Műfaja: orvosi, fantasztikus,
romantikus
Részek száma: 20
Dátum: 2015
A történetről:
A
főszereplőnk, Park Ji-Sang, vámpír, aki egy kórházban dolgozik orvosként.
Származása különleges, két vámpír gyermeke, ami ebben a drámában alapjáraton
lehetetlen, így ő egy igazi tisztavérűnek számít. Többször összetűzésbe kerül
az egyik orvosnővel, Yoo Ri-Ta-val, de később kettejük között alakul majd az a
bizonyos romantikus szál. Fontos megemlíteni még Lee Jae-Wook alakját, aki mindenféle
vírusokkal kísérletezik. Egy játszma indul a két férfi között a kórházban,
aminek fő helyszíne a 21A különleges osztály.
Vélemény (spoiler):
Hol is
kezdjem? Nem tetszett. Már régóta halogattam ennek a drámának a megnézését,
magam sem tudtam miért, mert maga a történet felkeltette az érdeklődésemet.
Most viszont, hogy befejeztem, úgy érzem, inkább jobb lett volna tovább
halogatni.
Az egész
sorozat során kerülgetett egy érzés, de egyszerűen nem tudtam, micsoda. Aztán
beugrott. Valahogy végig úgy éreztem magam, mint a My Love From The Stars dráma
alatt. Tudom, tudom, mekkora durranás volt az, de engem nem nyűgözött le
annyira. Valahogy lassan haladt a sztori és igazából semmi extra nem történt.
Vagy ha épp történt is, nem volt számomra akkora jelentése. Persze, gondolom ez
személyiség és stílustól függ, kinek mi tetszik és kinek mi nem, csak ezért nem
fogok rosszakat mondani róla.
Ami viszont
tetszett, hogy a vámpíroknak zöld szeme volt piros helyett. Valahogy ez
egyedivé tette a drámát az ilyen tipikus amerikai vámpíros sorozatoktól. Azok a
dolgok sem voltak rosszak, amik a vámpírsággal kapcsolatban találtak ki. A
hűtős ágy és a főszereplőnk gyógyszere, amit magába tömött.
Meg a zene
is klassz volt!
Szereplők:
Park Ji-Sang (Ahn Jae-Hyeon):
Ahn
Jae-Hyeon eddigi két drámája, amit láttam a Cinderella and Four Knights meg a
You’re All Surrounded volt, az elsőben szerettem a karakterét, a másodikban meg
amolyan semleges volt a számomra.
Park Ji-Sangot
többnyire egy tipikus koreai férfi főszereplő karakternek láttam. Eleinte
elzárkózott, rideg volt, érzelemmentes, olyan, aki a munkájára összpontosít és
azt nagyon is jól csinálja. Aztán szépen, lassan felolvadt és satöbbi.
A végén nem
pontosan értettem, mi is történt vele, hogy került ismét a lányhoz, képzeletünk
játszott felünk vagy tudja a fene. Egy nagy rejtély volt, az már biztos.
Yoo Ri-Ta (Ku Hye-Sun):
Ó, igen. A Boys
Over Flowers lánykája megnőtt hajjal. Eleinte egyáltalán nem volt szimpatikus a
stílusa meg úgy egészben, főleg a hangja, ahogyan beszélt. Nyilván, ahogy
haladt előre a történet, egyre inkább szerették volna megkedveltetni a
nézőkkel, de ő is inkább semleges maradt a számomra. Nem nagyon jöttek át az
érzelmei.
Lee Jae-Wook (Ji jin-Hee):
A fő gonosz.
Természetesen egy unszimpatikus alak, a néző végig tudja, mit művel, míg a
többi karakter csak fokozatosan jön rá. Normál esetben végig izgulnád, hogy
mikor jön el a pillanat, amikor mindenre fény derül, én azonban úgy voltam
vele, hogy majd lesz valamikor. Nem vártam a lebukását olyan töretlenül, mint
kellett volna.
Joo
Hyun-Woo (Jung Hae-In):
Alapjáraton
ő ugyan nem számított főszereplőnek, de muszáj beszélnem egy kicsit róla.
Nagyon szerettem a karakterét, egy idő után csak miatta néztem végig a
sorozatot. A While You Were Sleeping nézése közben kedveltem meg a színészt,
így nagyon örültem az sorozat elején, mikor megláttam, hogy benne lesz. Egy
nagyon okos, kedves, ragaszkodó, hűséges és mosolygós fiúról van szó, aki nem
mellesleg még jól is nézett ki. Viszont annak, hogy az utolsó részben alaposan
megölték, semmi értelme nem volt. Annyira hirtelen jött, hogy még szomorkodni
is elfelejtettem. Olyan szinten értelmetlennek találtam, hogy csak magamat
tudom ismételni. Ez nem valami olyan dráma volt, amiben meghal a nem is tudom,
a gazdag, beképzelt vállalat örökös legjobb barátja, ezért jobb útra tért és
megváltozik. Nem, nem. Ez volt számomra az egész dráma legnagyobb baklövése.
Persze, lehet, hogy csak nekem, más megértette ennek jelentőségét és elfogadta.
Történet: 7/10
Szereplők/karakterek: 7/10
Zene: 7/10
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)