BLOOD

Műfaja: orvosi, fantasztikus, romantikus

Részek száma: 20

Dátum: 2015

A történetről:

A főszereplőnk, Park Ji-Sang, vámpír, aki egy kórházban dolgozik orvosként. Származása különleges, két vámpír gyermeke, ami ebben a drámában alapjáraton lehetetlen, így ő egy igazi tisztavérűnek számít. Többször összetűzésbe kerül az egyik orvosnővel, Yoo Ri-Ta-val, de később kettejük között alakul majd az a bizonyos romantikus szál. Fontos megemlíteni még Lee Jae-Wook alakját, aki mindenféle vírusokkal kísérletezik. Egy játszma indul a két férfi között a kórházban, aminek fő helyszíne a 21A különleges osztály.

Vélemény (spoiler):

Hol is kezdjem? Nem tetszett. Már régóta halogattam ennek a drámának a megnézését, magam sem tudtam miért, mert maga a történet felkeltette az érdeklődésemet. Most viszont, hogy befejeztem, úgy érzem, inkább jobb lett volna tovább halogatni.

Az egész sorozat során kerülgetett egy érzés, de egyszerűen nem tudtam, micsoda. Aztán beugrott. Valahogy végig úgy éreztem magam, mint a My Love From The Stars dráma alatt. Tudom, tudom, mekkora durranás volt az, de engem nem nyűgözött le annyira. Valahogy lassan haladt a sztori és igazából semmi extra nem történt. Vagy ha épp történt is, nem volt számomra akkora jelentése. Persze, gondolom ez személyiség és stílustól függ, kinek mi tetszik és kinek mi nem, csak ezért nem fogok rosszakat mondani róla.

Ami viszont tetszett, hogy a vámpíroknak zöld szeme volt piros helyett. Valahogy ez egyedivé tette a drámát az ilyen tipikus amerikai vámpíros sorozatoktól. Azok a dolgok sem voltak rosszak, amik a vámpírsággal kapcsolatban találtak ki. A hűtős ágy és a főszereplőnk gyógyszere, amit magába tömött.

Meg a zene is klassz volt!

Szereplők:

Park Ji-Sang (Ahn Jae-Hyeon):

Ahn Jae-Hyeon eddigi két drámája, amit láttam a Cinderella and Four Knights meg a You’re All Surrounded volt, az elsőben szerettem a karakterét, a másodikban meg amolyan semleges volt a számomra.

Park Ji-Sangot többnyire egy tipikus koreai férfi főszereplő karakternek láttam. Eleinte elzárkózott, rideg volt, érzelemmentes, olyan, aki a munkájára összpontosít és azt nagyon is jól csinálja. Aztán szépen, lassan felolvadt és satöbbi.

A végén nem pontosan értettem, mi is történt vele, hogy került ismét a lányhoz, képzeletünk játszott felünk vagy tudja a fene. Egy nagy rejtély volt, az már biztos.

Yoo Ri-Ta (Ku Hye-Sun):

Ó, igen. A Boys Over Flowers lánykája megnőtt hajjal. Eleinte egyáltalán nem volt szimpatikus a stílusa meg úgy egészben, főleg a hangja, ahogyan beszélt. Nyilván, ahogy haladt előre a történet, egyre inkább szerették volna megkedveltetni a nézőkkel, de ő is inkább semleges maradt a számomra. Nem nagyon jöttek át az érzelmei.

Lee Jae-Wook (Ji jin-Hee):

A fő gonosz. Természetesen egy unszimpatikus alak, a néző végig tudja, mit művel, míg a többi karakter csak fokozatosan jön rá. Normál esetben végig izgulnád, hogy mikor jön el a pillanat, amikor mindenre fény derül, én azonban úgy voltam vele, hogy majd lesz valamikor. Nem vártam a lebukását olyan töretlenül, mint kellett volna.

Joo Hyun-Woo (Jung Hae-In):

Alapjáraton ő ugyan nem számított főszereplőnek, de muszáj beszélnem egy kicsit róla. Nagyon szerettem a karakterét, egy idő után csak miatta néztem végig a sorozatot. A While You Were Sleeping nézése közben kedveltem meg a színészt, így nagyon örültem az sorozat elején, mikor megláttam, hogy benne lesz. Egy nagyon okos, kedves, ragaszkodó, hűséges és mosolygós fiúról van szó, aki nem mellesleg még jól is nézett ki. Viszont annak, hogy az utolsó részben alaposan megölték, semmi értelme nem volt. Annyira hirtelen jött, hogy még szomorkodni is elfelejtettem. Olyan szinten értelmetlennek találtam, hogy csak magamat tudom ismételni. Ez nem valami olyan dráma volt, amiben meghal a nem is tudom, a gazdag, beképzelt vállalat örökös legjobb barátja, ezért jobb útra tért és megváltozik. Nem, nem. Ez volt számomra az egész dráma legnagyobb baklövése. Persze, lehet, hogy csak nekem, más megértette ennek jelentőségét és elfogadta.

Történet: 7/10

Szereplők/karakterek: 7/10

Zene: 7/10